Hiányzó macska élve és jól megtalálva a Sea-Tac repülőtéren
Jack Macska mondása után, aki nyáron eltűnt a JFK repülőtéren, úgy gondolom, hogy mindannyian használhatnánk egy macskával elveszett-egy repülőtéren történetet, amelynek happy end a vége. Most egy légitársaságnak, repülőtérnek és egy háziállat-nyomozónak köszönhetően megvan.
December 3-án egy nő, aki macskájával, Wenty-vel Tucsonból Seattle-be repült, elment a macskára a poggyászkiadó területről, és helyette egy zárt, de üres állathordozót kapott.
Biztos vagyok benne, hogy Jack története biztosan súlyosan megterhelte az elméjét, amikor elkezdte keresni eltűnt macskáját. Másnap megtalálta a seattle-i székhelyű Missing Pet Partnership (MPP) weboldalát, és segítséget kért tőlük.
Négy olyan hely volt, ahol Wenty eltévedhetett: a tucsoni repülőtér, az Alaska Airlines repülőgépének csomagtartója, amelyben a pár Seattle-be repült, valamint a Sea-Tac repülőtér rámpái és poggyászterülete. Az MPP mozgósította az önkéntesek legénységét és a macskák felderítésére szolgáló kutyát, és felvette a kapcsolatot az Alaska Airlines céggel, hogy engedélyt kérjen rejtett infrastruktúrájának átkutatásához.
A légitársaság nem csak teljes hozzáférést biztosított az MPP-nek a poggyászterekhez és rámpákhoz (természetesen az Alaska Airlines felügyelője kíséretében), de szükség esetén még hajlandóak voltak felszereléseket is szétszerelni, hogy Wenty visszakerüljön gondnokához.
De a légitársaság ennél is tovább ment: Amikor az MPP felkérte, hogy keresse meg azt a repülőgépet, amelyen Wenty repült, hajlandóak voltak leszállítani, amikor aznap késő este visszatért Seattle-be, és találtak egy pótrepülőgépet, hogy a keresőcsapat amíg Wentyt kellett keresniük a poggyásztérben és minden más zugban.
Kat Albrecht, a Missing Pet Partners (Missing Pet Partners) blogjában azt írta, hogy bár Karma, a legénység által behozott macskafelismerő kutya, az Alaska Airlines szállítószalagja közelében elkapott egy halk macskafüstöt, a kutya válasza nem volt elég erős ahhoz, hogy igazolja a gép külön. A csapat három és fél órán át keresgélt, de nem sikerült megtalálni Wenty-t.
De december 5-én, hétfőn korán valami csodálatos dolog történt. Mivel az Alaska Airlines minden más légitársaság személyzetét riasztotta Wenty-ről, mindenki figyelt. Amikor a United Airlines alkalmazottja egy fehér mancsot pillantott meg a poggyász körhinta alatt, leereszkedett a földre és el tudta fogni Wentyt.
A sürgősségi állatorvoshoz ellenőrző kirándulás után a zsíros és szomjas, de egyébként egészséges macskát újra összeállították gazdájával.
Most egy légitársaság így járkellenereagálni, amikor elveszítik az utas állatkísérőjét. Ha az American Airlines ugyanezt tette volna, Jack még mindig életben lenne.
A Sea-Tac egy sokkal kisebb repülőtér, mint a JFK. Az Alaska Airlines sokkal kisebb légitársaság, mint az amerikai. És adott esetben Seattle-ben sokkal lazább és nyitottabb 'hangulat' van, mint New Yorkban. (Teljes nyilvánosságra hozatal: annyira szeretem Seattle-t, hogy macskáimmal azt tervezzük, hogy oda költözünk - természetesen autóval.) De a seattleitiek mégis elfoglaltak; a Sea-Tac munkatársainak sincs pontosan órájuk ülni és frissíteni Facebook-oldalukat; és még a kis légitársaságok is szigorú menetrendekkel és követelményekkel rendelkeznek annak érdekében, hogy utasaikat az A-pontról a B-pontra juttassák. Mindezek ellenére időt fordítottak minden helyes dologra.
Lehet, hogy az Alaska Airlines Jack helyzetében megtanult néhány dolgot az amerikai gengszterből, vagy talán mégiscsak fokozták volna és megtették volna a tennivalókat. Bármi legyen is az eset, örülök, hogy Wenty otthon lesz az ünnepek alatt, és hogy kevesebb, mint három napba telt megtalálni, köszönhetően a háziállatok nyomozóinak szorgalmának és egy olyan légitársaságnak, amely hajlandó volt megtenni a mérföldet - sok plusz mérföld, valójában egy utast találkozzon drága négylábú barátjával.